2010. július 24., szombat

Hatvankilencedik

Hát, ez a hét eléggé csendesen telt el, a gyerekek ugyanis a Férjem szüleinél töltik a vakáció következő részét. Nagyon hálás vagyok nekik is, az én szüleimnek is, Nővéremnek is, hogy lehetővé teszik, hogy a gyerekek nyaranta az őket szerető családtagokkal lehetnek és életre szóló élményeket szerezhetnek. Köszönöm nektek!

Emlékszem a mi nyarainkra gyermekkoromban... Bár városi gyerekek voltunk és "csak" egy bérházban tudtunk a nagymamánkkal lenni, ma is meleg szívvel emlékszem vissza a nyarakra, amikor napközben drága Nagymaminál voltunk az unokatestvéreinkkel, ahol olyan kényeztetésben volt részünk, mint sehol máshol, és együtt játszhattunk a lakásban és a parkban is. Máig a számban érzem Nagymami húslevesének, pogácsájának és mákos beiglijének az ízét...

Emiatt ia hálás vagyok Férjem és az én drága szüleimnek, amiért megadják Kislánynak és Kisfiúnak ugyanezt a szeretetet és élményt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése


Utazásaink