Százkilencvennyolcadik

És akkor itt írnék a gyerekek 7. szülinapjáról. Hasonlóan az előző évekhez, 2 külön szülinapi bulit tartottunk, egyet az ovis társaknak, egyet pedig a barátainknak. Persze volt a családdal is, egyelőre csak a debreceni nagyszülőkkel, unokatestvérekkel és keresztmamával.

Az ovis szülinapot otthon rendeztük, egy kivételes szerencse miatt. Amint azt már egy korábbi postban megírtam, nyertem egy szülinapi zsúrt a Gipszkorszak játszóháztól. Már jó előre megbeszéltem a koreográfiát Ágival és Zolival, a tulajdonosokkal, így "bemelegítettük" a gyerekeket játékkal, szendvicsezéssel és tortával, hogy mire a Gipszkorszakosok megérkeznek, már csak azzal kelljen foglalkozni. Jól össze is jött szerencsére, éppen megették a tortát a gyerekek, mikor megérkezett Zoltán, Ildikó, az animátor és Zsuzsi, az arcfestő.

A csatolt képek majd mindent elmondanak, jobban a szavaknál, de az egyértelmű volt, hogy hihetetlen kedves és figyelmes foglalkozást kaptunk, attól függetlenül, hogy ez tulajdonképpen ajándék volt. És ez manapság nem túl gyakori. Ildikó percek alatt a gyerekek szívébe férkőzött kedvességével, Zsuzsi fantasztikus mintákat festett hihetetlenül gyorsan, és Zoltán is velünk maradt és nagy profizmussal és humorral egészítette ki a játszást. Innen is köszönet nekik!

2011-06 szulinap