Kétszáznegyvennyolcadik

Az egyik nap Kisfiú kint játszott az udvaron. Mikor bejött, így mesélte el, hogy Cirmi cicánk folyton követte.

- Képzeld anya, Cirmi állandóan jött utánam. Biztos fémes a szeme közepe (!) és én vagyok a mágnes...

Hogy mik jutnak az eszébe... azért remélem, Cirminek nem fémből van a szeme... :-)
Ez egy másik cica, a veszprémi állatkertből. Neki nem fémből volt a szeme, nem követte Kisfiút...