Tegnap Kislány elveszítette a hatodik tejfogát. Így íme a statisztika eddig (Kislány - Kisfiú):
Elvesztett tejfogak: 6 - 3
Kinőtt csontfogak: 2 - 2
Hiányzó fogak: 4 - 1
2010. november 28., vasárnap
2010. november 26., péntek
Százhuszonegyedik
Mai beszélgetés a munkám közben:
Kisfiú: - Mit dolgozol, anya?
Én: - Most éppen a pénzügyeket tervezem, hogy legyen mindenre elég pénz.
Kisfiú: - Akkor tervezz itthonra egy liftet.
...
Kisfiú: - Anya, és tervezd meg az Eiffel tornyot is az udvarra.
...
Kisfiú: - Anya, az Eiffel torony tényleg létezik Párizsban, nem csak egy legenda?
Kisfiú: - Mit dolgozol, anya?
Én: - Most éppen a pénzügyeket tervezem, hogy legyen mindenre elég pénz.
Kisfiú: - Akkor tervezz itthonra egy liftet.
...
Kisfiú: - Anya, és tervezd meg az Eiffel tornyot is az udvarra.
...
Kisfiú: - Anya, az Eiffel torony tényleg létezik Párizsban, nem csak egy legenda?
2010. november 16., kedd
Százhuszadik
Tegnap beneveztünk egy pályázatra a családdal, pontosabban Kislánnyal. Ilyet még nem igazán csináltam, de nagyon jó közös tevékenység, amiben nem a győzelem a lényeg.
Szóval, olvastam még szeptemberben egy felhívást családi illusztrált karácsonyi meseíró pályázatra. Mondtam a gyerekeknek és vártam, hogy mit indít el bennük. Hát, főleg Kislányt mozgatta meg, elég gyorsan csinált is 5-6 rajzot. Erről aztán beszélgettünk, majd ki kellett találni hozzá a karácsonyi mesét, amit aztán én írtam meg/le.
Hát, sok éjszakán át törtem a fejem, hogy milyen karácsonyi mese kerekedjen a karácsonyfás, ajándékos (ez eddig még könnyű volt), pillangós, virágos, óriásos (!) rajzokhoz. Aztán csak meglett, kicsit talán érdekes... Tegnap beküldtem, nagyon izgatottak vagyunk most...
Szóval, olvastam még szeptemberben egy felhívást családi illusztrált karácsonyi meseíró pályázatra. Mondtam a gyerekeknek és vártam, hogy mit indít el bennük. Hát, főleg Kislányt mozgatta meg, elég gyorsan csinált is 5-6 rajzot. Erről aztán beszélgettünk, majd ki kellett találni hozzá a karácsonyi mesét, amit aztán én írtam meg/le.
Hát, sok éjszakán át törtem a fejem, hogy milyen karácsonyi mese kerekedjen a karácsonyfás, ajándékos (ez eddig még könnyű volt), pillangós, virágos, óriásos (!) rajzokhoz. Aztán csak meglett, kicsit talán érdekes... Tegnap beküldtem, nagyon izgatottak vagyunk most...
Száztizenkilencedik
Ezt gyorsan le kell írnom, mielőtt elfelejteném... hihetetlen intellektuális beszélgetés zajlott le reggel az autóban, oviba menet. A hírekben éppen egy bizonyos Sasfészek utcáról volt szó. Ez indította el a beszélgetést.
Kislány: - Anya, mi az a sasfészek?
Én: - Az jelen esetben egy utca, de különben a sasnak is van fészke.
(Itt tartok egy rövid emlékeztetőt arról, hogyan hogyan szaporodnak a madarak.)
A gyerekek reakciói:
Kisfiú: - Anya, mi lenne, ha fognánk egy tojást és addig melegítenénk, amíg kikel belőle a kiscsibe?
...
Kislány: - Jó anya, de hogyan keletkezett a legelső tyúk?
Na, ez az igazi okos kérdés... Itt aztán röviden beszéltünk az evolúcióról, ami aztán elvitt minket a Mexikói-öböl olajfoltját "tisztító" baktériumfajig. :-)
Kislány: - Anya, mi az a sasfészek?
Én: - Az jelen esetben egy utca, de különben a sasnak is van fészke.
(Itt tartok egy rövid emlékeztetőt arról, hogyan hogyan szaporodnak a madarak.)
A gyerekek reakciói:
Kisfiú: - Anya, mi lenne, ha fognánk egy tojást és addig melegítenénk, amíg kikel belőle a kiscsibe?
...
Kislány: - Jó anya, de hogyan keletkezett a legelső tyúk?
Na, ez az igazi okos kérdés... Itt aztán röviden beszéltünk az evolúcióról, ami aztán elvitt minket a Mexikói-öböl olajfoltját "tisztító" baktériumfajig. :-)
2010. november 12., péntek
Száztizennyolcadik
... és ma reggel Kislány fogta magát és szépen rendet tett az ágyában, megirigyelve Kisfiú néhány nappal korábbi akcióját.
Száztizenhetedik
Új őrület a 3D-s könyvek nézegetése, iszonyúan élvezik. Íme Kislány tegnap, Kisfiú névnapjára kapott könyv (ami tulajdonképpen közös) 3D-s szemüvegével (közben a Nagyszülőkkel beszél telefonon).
Száztizenhatodik
Ma reggel a rádióban hallgattuk a híreket, benne azt, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek majd.
Kislány: - Anya, te mikor nyugdíjba mész, mi már nem fogunk veletek lakni?
Érdekes módon, mostanában egyre többször jön elő az, hogy mikor és hogyan fognak majd elköltözni otthonról, érdekes... De mindig megnyugtatom őket, hogy az az élet rendje, és hogy attól még sokat fogunk találkozni egymással (mondjuk, ezt még el sem tudom képzelni és persze dehogy akarom én elengedni őket... soha!, de az eszem mást mond).
Kisfiú: - Mi nem fogunk elköltözni, veletek fogunk lakni. Eszterék az egyik szobában, mi a másikban, anyáék a harmadikban.
Ezt nagyon jó volt hallani...:-))
Kislány: - Anya, te mikor nyugdíjba mész, mi már nem fogunk veletek lakni?
Érdekes módon, mostanában egyre többször jön elő az, hogy mikor és hogyan fognak majd elköltözni otthonról, érdekes... De mindig megnyugtatom őket, hogy az az élet rendje, és hogy attól még sokat fogunk találkozni egymással (mondjuk, ezt még el sem tudom képzelni és persze dehogy akarom én elengedni őket... soha!, de az eszem mást mond).
Kisfiú: - Mi nem fogunk elköltözni, veletek fogunk lakni. Eszterék az egyik szobában, mi a másikban, anyáék a harmadikban.
Ezt nagyon jó volt hallani...:-))
2010. november 9., kedd
Száztizenötödik
Ma reggel 6 órakor Kisfiú ilyen rendet csinált az ágyában... el lehet képzelni mikkel/kikkel alszik éjszaka...
Száztizennegyedik
Na, ezek voltak Kislány ajándékai Kisfiúnak a névnapjára. És akkor még 5 nap volt a tényleges névnapig... :-) Mindkettőt színes papírokból vágta ki és ragasztotta össze.
2010. november 7., vasárnap
_2.jpg)
Száztizenkettedik
A gyerekek nagyon szeretik az ünnepeket. Persze ráfoghatnánk, hogy az ajándékok miatt (persze azok miatt is), de magát az ünnepet szeretik és azt, ahogyan együtt ünnepel a család.
Mostanában a közelgő Márton nap miatt izgatottak nagyon. Valahogy különlegesnek tartják a névnapokat is, talán azért, mert a születésnapjuk mindig ugye egyszerre van, ez viszont tényleg olyan dolog, ami egyedi mindkettőjük számára. Az ovi szünetben az erdélyi nagyszülők kitettek magukért, és kivételes elő-névnapot tartottak: cukrászdában voltak, gyermekpezsgőt ittak és pizzát ettek.
A debreceni nagyszülők pedig már megvették az ekkor szokásos libahúst és mikor hamarosan jönnek hozzánk, valami nagyon finomat készítenek majd.
De már ma is téma volt a névnap. Kislány ugyanis csendben készülődött valamivel, hogy aztán az ebéd végén átadjon néhány ajándékot a testvérének. Majd feltötltöm a képeket is, mert irtó aranyosak voltak: több rétegű, színes szívek, a közepén Kisfiú kezdőbetűjével, illetve egy kivágott autó, ami egy másikat húz (elmondása szerint Kisfiú húzza Kislányt). Ezekért kapott tőle egy hatalmas ölelést...
Mostanában a közelgő Márton nap miatt izgatottak nagyon. Valahogy különlegesnek tartják a névnapokat is, talán azért, mert a születésnapjuk mindig ugye egyszerre van, ez viszont tényleg olyan dolog, ami egyedi mindkettőjük számára. Az ovi szünetben az erdélyi nagyszülők kitettek magukért, és kivételes elő-névnapot tartottak: cukrászdában voltak, gyermekpezsgőt ittak és pizzát ettek.
A debreceni nagyszülők pedig már megvették az ekkor szokásos libahúst és mikor hamarosan jönnek hozzánk, valami nagyon finomat készítenek majd.
De már ma is téma volt a névnap. Kislány ugyanis csendben készülődött valamivel, hogy aztán az ebéd végén átadjon néhány ajándékot a testvérének. Majd feltötltöm a képeket is, mert irtó aranyosak voltak: több rétegű, színes szívek, a közepén Kisfiú kezdőbetűjével, illetve egy kivágott autó, ami egy másikat húz (elmondása szerint Kisfiú húzza Kislányt). Ezekért kapott tőle egy hatalmas ölelést...
Száztizenegyedik
Tegnap hazahoztuk a gyerekeket a nagyszülőktől, pontosabban Nagyváradnál történt a csere... Már nagyon hiányoztak, bár nem sok nap tel el nélkülük.
Ma ennek örömére is különlegesen finom ebédet szerettem volna készíteni a családnak. Ez lett a menü:
Brokkolikrémleves pirított baconnal és pirítóssal (ez anyósom receptje, csak ő nem tesz bele pirítóst)
Káposztás kocka
Citromos felfújt (Stahl Judit-féle)
Hát, sajnos a felfújt nem sikerült olyan jól, pedig igyekeztem, mert Kislány saját maga választotta ezt ki a Stahl könyvből. Gyönyörűen alakult, de aztán, mikor a tetején a cukor túlságosan kezdett megégni, lejjebb tettem, viszont a sütő kinyitásától összezuhant. Az íze mondjuk így is nagyon jó volt.
Tudják a gyerekek, hogy vannak olyan műsorok, amiben főznek és aztán a vendégek pontozzák az ételeket. Ennek mintájára egy ideje néha rájuk jön, hogy lepontozzák az otthoni menüket. Na, ma én ezeket kaptam.
Kisfiú:
- A leves csillagos 10 pontos.
- A második fogás csillagos 10 pontos (holott ebből egy falatot sem evett, mert sokat evett a levesből, de ezek szerint a bizalom megvolt).
- A felfújt csillagos 10 pontos.
Kislány:
- A leves csillagos 10 pontos (kétszer is szedett belőle).
- A második fogás 0 pontos (!!!). Állítólag majdnem olyan jó volt, mint a Mama féle káposztás laska, de a "teste" valahogy nem kívánta.
- A desszert csillagos 10 pontos.
Férj:
- A leves 9 pontos (nem volt elég sűrű és kevés volt a bacon:-)).
- A második 9 pontos (bár kétszer is vett belőle).
- A desszert 9 pontos, mert összeesett...
Szóval, 77 pontot kaptam a maximális 90-ből. Azért nem olyan rossz az...
Ma ennek örömére is különlegesen finom ebédet szerettem volna készíteni a családnak. Ez lett a menü:
Brokkolikrémleves pirított baconnal és pirítóssal (ez anyósom receptje, csak ő nem tesz bele pirítóst)
Káposztás kocka
Citromos felfújt (Stahl Judit-féle)
Hát, sajnos a felfújt nem sikerült olyan jól, pedig igyekeztem, mert Kislány saját maga választotta ezt ki a Stahl könyvből. Gyönyörűen alakult, de aztán, mikor a tetején a cukor túlságosan kezdett megégni, lejjebb tettem, viszont a sütő kinyitásától összezuhant. Az íze mondjuk így is nagyon jó volt.
Tudják a gyerekek, hogy vannak olyan műsorok, amiben főznek és aztán a vendégek pontozzák az ételeket. Ennek mintájára egy ideje néha rájuk jön, hogy lepontozzák az otthoni menüket. Na, ma én ezeket kaptam.
Kisfiú:
- A leves csillagos 10 pontos.
- A második fogás csillagos 10 pontos (holott ebből egy falatot sem evett, mert sokat evett a levesből, de ezek szerint a bizalom megvolt).
- A felfújt csillagos 10 pontos.
Kislány:
- A leves csillagos 10 pontos (kétszer is szedett belőle).
- A második fogás 0 pontos (!!!). Állítólag majdnem olyan jó volt, mint a Mama féle káposztás laska, de a "teste" valahogy nem kívánta.
- A desszert csillagos 10 pontos.
Férj:
- A leves 9 pontos (nem volt elég sűrű és kevés volt a bacon:-)).
- A második 9 pontos (bár kétszer is vett belőle).
- A desszert 9 pontos, mert összeesett...
Szóval, 77 pontot kaptam a maximális 90-ből. Azért nem olyan rossz az...
2010. november 5., péntek
2010. november 2., kedd
Százkilencedik
Ajándék Halloween-re mindenre kapható Nővéremtől... Szereplők: ő, az ő gyerekei és az én gyerekeim.
Personalize funny videos and birthday eCards at JibJab!
Száznyolcadik
A gyerekek kiharcoltak egy foglalkoztató füzetet a vajszívű erdélyi Nagytatától, amiben volt egy feladat, ami nagy mosolyt csalt ki belőlem.
Kisfiú: - Anya, mi itt a feladat? (Az oldalon 4 virág képe volt látható.)
Én: - Nevezd meg a képeken látható virágokat.
...
Kisfiú: - Eszter, Sári, Gabi és Szofi.
No comment. :-)
Kisfiú: - Anya, mi itt a feladat? (Az oldalon 4 virág képe volt látható.)
Én: - Nevezd meg a képeken látható virágokat.
...
Kisfiú: - Eszter, Sári, Gabi és Szofi.
No comment. :-)
Százhetedik
A hosszú hétvégén Erdélyben voltunk férjem szüleinél. Meglátogattuk a már csak fentről minket figyelő nagyszülőket, dédszülőket, rokonokat.
Gyönyörű volt az őszi erdélyi táj...
Mivel a héten oviszünet van, kihasználtuk a nagyszülők kedvességét és otthagytuk a gyerkőcöket erre a hétre. Mindig nagyon jól érzik magukat, nem is értem, hogy mi történt Kisfiúval az indulásunk napján, mikor nagy könnycseppeket hullatott és próbált még 1 napig, vagy legalább pár óráig visszatartani minket. Persze közben mondta, hogy nagyon szeret ott lenni, de azért valahogy most jobban megviselte, mint máskor.
Miután elköszöntünk tőlük, mentünk Debrecenbe, az én szüleimhez, és természetesen a nagyszüleimhez is, sajnos, az ő esetükben a temetőbe kellett vinni a virágot. Nagyon hiányzik Nagymami és egyre többször jut eszembe, hogy milyen sokat veszítettem azzal, hogy sajnos még csak nem is ismerhettem a nagypapáimat és a másik nagymamámat. De a szívünkben örökké élnek.
Gyönyörű volt az őszi erdélyi táj...
Mivel a héten oviszünet van, kihasználtuk a nagyszülők kedvességét és otthagytuk a gyerkőcöket erre a hétre. Mindig nagyon jól érzik magukat, nem is értem, hogy mi történt Kisfiúval az indulásunk napján, mikor nagy könnycseppeket hullatott és próbált még 1 napig, vagy legalább pár óráig visszatartani minket. Persze közben mondta, hogy nagyon szeret ott lenni, de azért valahogy most jobban megviselte, mint máskor.
Miután elköszöntünk tőlük, mentünk Debrecenbe, az én szüleimhez, és természetesen a nagyszüleimhez is, sajnos, az ő esetükben a temetőbe kellett vinni a virágot. Nagyon hiányzik Nagymami és egyre többször jut eszembe, hogy milyen sokat veszítettem azzal, hogy sajnos még csak nem is ismerhettem a nagypapáimat és a másik nagymamámat. De a szívünkben örökké élnek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
