Százhetvenhatodik

Lehet, hogy már unalmas, de mivel ezen a héten emiatt voltunk nagyon idegesek, nem tudom elégszer leírni, hogy mennyire örülünk, hogy felvették a gyerekeket a kiválasztott iskolába. Azért olyan nagy dolog ez, mert már több éve elhatároztuk, hogy ha lehet, akkor egyházi/keresztény ÉS angol kéttannyelvű iskolába szeretnénk őket íratni. Mivel gondoltuk, hogy ilyen iskola nem sok van, már az is nagy csoda volt, hogy találtunk ilyet nem túl messzire tőlünk. És nem csak hogy találtunk nem messzire, ráadásul amennyire megismertük az iskolát és a tanárokat az elmúlt hónapokban a felkészítő foglalkozásokon, be is bizonyította, hogy pontosan ezt szeretnénk nekik. Emiatt izgultunk nagyon, hogy sikerüljön, ugyanis nem az iskola körzetében lakunk, tehát nem volt egyértelmű a felvételük. Szóval, hurrááááá!!!