2011. december 21., szerda

Kétszázharmincadik

A múlt hétvégén Kisfiú úgy ébredt, hogy fáj a hasa, majd hányingere lett és hányt is (bocsánat!). Gondolkoztunk, hogy mitől lehetett, mert amúgy nem tűnt nagyon betegnek, láza sem volt, bár majdnem elindultunk az orvosi ügyeletre. De aztán jobban lett, lepihent és mi úgy gondoltuk, hogy inkább nem kockáztatjuk meg a várakozást a vírusos betegek között...

Szóval, azon az egy napon sokat pihengetett, mi pedig gondolkoztunk. Arra gondoltunk, hogy biztos valami nem esett jól neki előző nap. Mivel semmi újat nem evett, egyedül a kakaó volt gyanús. Általában otthoni kakaót iszik, de aznap megkívánta a boltit, megvettük, de valószínűleg rosszul tettük. Én legalábbis nagyon nem szeretem (mostanában láttam a madártejet italt, nem is tudom, hogy tudnak ilyet csinálni, mikor ez még házilag is nagyon kényes).

Mondtuk Kisfiúnak, hogy biztosan a kakaó a hibás. Erre ő ezt kérdezte, megintcsak bebizonyítva a gyermeki logikát és ártatlanságot: "De akkor miért árulnak ilyet a boltban, ha betegek lehetnek tőle az emberek?". Hát igen...

Szerencsére 1 napig tartott az egész, másnap már kutya baja sem volt...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése


Utazásaink