2011. március 21., hétfő

Százhatvannegyedik

Régebben olvastam Ági blogján, hogy ők a vacsora alatt beszélik meg, hogy mi volt a legjobb és legrosszabb a napjukban. Ma hazafelé menet én is megkérdeztem a gyerekeket, hogy náluk ez hogy volt. Persze azzal kezdődött, hogy ki kezdi a beszámolást, szerencsére rövidre sikerült zárni azzal, hogy a jót Kislány kezdi, a rosszat Kisfiú (merthogy lányoké az elsőbbség, fiúké a dicsőség, tudtátok???).

Szóval, ma voltak az ovival a Matáv Zeneházban és mindketten ezt mondták a legjobbnak. Kisfiú még megjegyezte, hogy rengeteget nevetett, és ez nagyon jó volt. Mikor a rossz dolgokra került a sor, akkor csend lett és nem tudtak semmit mondani. Hát, ennek nagyon örültem, és magamban azt kívántam, hogy ez még nagyon-nagyon sokáig maradjon meg nekik.

Aztán a második saroknál Kislány mégis megemlített valamit, ami rossz volt: a két barátnője összeveszett és ő nem tudta, hogy kinek a pártjára álljon... :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése


Utazásaink