2011. január 8., szombat

Százharmincötödik

Nemrégen szóba került a madártej, ami a férjem egyik legnagyobb kedvence. Mondom neki, hogy "dehát, sosem eszel madártejet!". Erre ő: "Persze, hogy nem, ha sosem csinálsz...".

Erre úgy elszégyelltem magam, mert tényleg igaz, hogy mióta együtt vagyunk, csak akkor evett, ha az édesanyja, az én anyukám, vagy a nővérem készítettek. Szilveszterre dupla adagot csináltunk a nővéremmel, és ma is csináltam, immár önállóan, a húsleves és spenót utánra.

  

1 megjegyzés:


Utazásaink